Az elmúlt pár hónapban több kollégával, ismerőssel vagy éppen a buszmegállóban mellém ülő tiszteletes úrral folytatott beszélgetés során felmerült a hit kérdése. Ezzel kapcsolatban szeretnék megosztani egy kis szösszenetet mindenkivel akit érdekel:)

Amikor még kívül-belül gyerek voltam olyan sokszor halottam:"Hiszem-Nem hiszem","Hiszek ebben, hiszek abban." ezért aztán elkezdtem én is "hinni"... Hittem a télapót, hittem a húsvéti nyuszit, aztán kiderült róluk hogy nincsenek, legalábbis most már számomra nincsenek. Aztán emberekben hittem: a szüleimben, testvéreimben, a játszótársaimban, barátaimban, végül vagy csalódtam bennük, vagy megismertem őket és a hitem bizalommá, szeretetté vált és rájöttem hogy az adott személy felé irányuló bizalom és a szeretet vágy volt az, amire azt mondtam "hiszek benne". Hittem eszmékben, hittem magamban, hittem a jövőben, hittem a mágiában, hittem a szerelemben, hittem Istenben, hittem a sátánban, hittem a szellemekben, hittem az angyalokban, hittem a híreknek, hittem az időjárás jelentésnek, Hittem hittem...A hitem megtört, elveszett.Bosszúból és keserűségből hazugságokat hitettem el másokkal. A Hitem visszatért, változott. Azt szerettem volna ha mások is azt hiszik amit én... annyi mindenben hittem és annyi minden forgott e körül a megfoghatatlan lidérc körül az életem során. Visszatekintve a hit csupán indikátor volt. Egy mesteri precizitással kikevert főzet reményből, tudás szomjból és bizonytalanságból! A hit önmagában nem értékes. A hatására végigjárt út érték; a miatta elért eredmény érték; az általa megélt tapasztalat érték, a belőle merített erő érték;a hatására megszerzett tudás érték. Ha egy vallás, egy személy, vagy bármilyen közösség meg akar győzni ennek az ellenkezőjéről, vagy a hiteden változtatni akar, azt javaslom vond alapos vizsgálat alá, mert biztos lehetsz benne hogy valamilyen módon rajtad, vagy az életeden akar változtatni! A hit mindazonáltal csodálatos dolog, olyan mint a bölcsek köve: életet ad a haldoklónak, és visszaadja a fiatalságot. De ha mindent és mindenkit arannyá változtatsz vele, akkor hamarosan egy csillogó, de nehéz és csöndes börtönben találod magad. Magányosan. Tekints a hitre úgy, mint egy hasznos eszközre az életed alakításában, mint egy mankóra amit később eldobhatsz. Szerintem az önmagadba és Istenbe vetett hit a legértékesebb, mert elindít azon a befelé vezető úton, amelynek célja önmagad és Isten megismerése. Ha ezen az úton elindulsz nem "hiszel" többé. Hívőből kereső emberré válsz!