Baktatok az úton, kegyetlen gitárral, pendülve egy húron, elhangolt világgal. Szitkozva rettegőn, félelmet, görcsöket; Dalomat keserű vénember veszi meg. Fizet majd fekete, ragadós kátránnyal, burkolva gondosan, meghímzett normával. Csomagját meggyújtom, füstjétől…

Elindult Senki a vad éjszakába, szerette volna, ha még egyszer látja, Lábnyomát maga mögött, de az árnyak nyomába léptek mögötte jártak. Súgtak halkan Senki fülébe, a Szegény Senki nem vette észre: Maradni kéne. Maradni kéne! Elindult Senki az útra tekintett.Senki se szólt…

Tébolyult kábmámorban úszó, züllött éjszakát mulasztva, forró augusztusi délután, a szürke út kátyús homlokán, küzdöttem lassan haladva Szembe mentem én a széllel! Rőt fáról lepergő száraz levél szállt felém lágy dalát zizegve, figyeltem tűnődve mit mesél.…

Voltál e lázadó mindenekkel szemben? Rázkódó, megvadult fény-örvény a testben Szivárgó vízcseppje, vakbuzgó tömegnek, vérré vált visszhangja, szürke idegennek Voltál e rabláncon végtelen világban? Könyörgő hangfoszlány, üres éjszakában Magányos akkor is, amikor…

A tükörképem ma belenézett a tükörbe! Tudtam, hogy a fürdőkádat figyeli mögöttem, és láttam, hogy mossa a kezét… heccből elkezdtem utánozni. Láttam, hogy vizet fröcsköl a fürdőkádba én is így tettem… szemlátomást meglepődött a dolgon. Visszanéztem rá s ő is rám.…